Marketing szótár A-K

ABC elemzés : Azon a jelenségen alapul, hogy a vállalat termékei egy-egy ismérv szerint bizonyos koncentrációt mutatnak, és ennek megfelelően különböző csoportokba sorolhatók.

Adaptív közelítés : A vállalkozás a környezetés adottnak fogja fel, s úgy alakítja ki a stratégiáját, hogy a környezet állandó kihívásaira reagálni tudjon.

AIDA modell: Tárgyalási technika, melynek során az eladó fokozatosan halad a figyelemfelkeltéstől a vételi döntés eléréséig.

Attencion: figyelemfelhívás;

Interest: érdeklődés;

Desire: vágyakozás;

Action: cselekvés. 

Alap-, aktuális-, gazdagított termék: Egy adott termék fokozatainak megkülönböztetése az alapfunkciókat ellátó „meztelen” terméktől a „teljes szolgáltatással kísért” termékig terjedő skálán 

Alapanyagok: Azok a termékek, amelyek a tovább feldolgozás bizonyos fázisain már túljutottak, de további munkafázisokon kell még átmenniük, hogy valamely termék elemeivé válhassanak.

Alapvető berendezések : Olyan berendezések, objektumok a termelőfogyasztás piacán, amelyek a termelő és szolgáltató tevékenységek lefolytatásának előfeltételei. Minden termelő egységnek szüksége van ezekre a termékekre.  

Alkatrészek : Olyan termékek, amelyek további feldolgozásra már nem kerülnek, hanem beépülnek a késztermékekbe.

Alternatív zárt kérdés: A válaszadó számára kétféle válaszlehetőséget kínál (igen -nem esetleg: nem tudom)

Alul- és felülszámlázás: A ténylegesen kifizetett összegtől eltérő összeg beállítása a számlába adócsökkentés, vagy nyereség átcsoportosítás céljából.

Analógia: A saját vállalat, más vállalat, más iparág, más ország tapasztalatait felhasználó, a hasonlóságokat kereső előrejelzési módszer.

Ansoff-mátrix:

• Piackiaknázás: a marketing-ráfordítások növelésével (több hirdetés, szélesebb értékesítési hálózat) kíván a vállalat sikert elérni. Az egy főre jutó fogyasztás növelése a cél.
• Piacfejlesztés: újrapozícionálást is jelent gyakran.
• Termékfejlesztés: a meglévő termékeinket egészítjük ki, vagy azok helyett állítunk új alternatívákat.
• Diverzifikáció: nagyon kockázatos új képességeket igényel, miközben új fogyasztókat kell megnyerni. Addigi tevékenység mellett más szakmai területen is szerez részesedést.  

Analogikus extrapoláció: Valamely jelenség jövőbeli fejlődésére egy hozzá hasonló jelenség eddigi fejlődéséből következtet, mert a nagyjából azonos célt szolgáló s több vonatkozásban hasonló eszközök fejlődésében lényegében azonos törvényszerűségek érvényesülnek.

Apple modell: A vonzó tényezők négy típusa érvényesül a reklámokban

• Racionális apple: Ész érveken nyugszik. A termék használati értékére helyezi a hangsúlyt. Intézményi vásárlók, üzemek, stb. esetében alkalmazzák.
• Emocionális apple: Érzelmi alapon hat: pl.: csinos nő, színek, híres emberek, stb.
• Pozitív apple: Az áru pozitív tulajdonságainak kiemelése, pozitív benyomás elérése érdekében. Pl.: humor.
• Morális apple: Az erkölcsre próbál hatni. Mi helyes és mi illik. Az emberek jó szívére próbál hatni. Pl.: alapítványok támogatása.

Arculat (Imázs): megmutatja, hogyan nyilvánuljon meg a cég. Formai, ahogyan mondja, tartalmi, amit mond. Imázs főbb típusai: termék, márka, cég egésze. 

Attitűd: Alaphozzáállás, értékítélet egy adott dologhoz A különböző személyekhez, tárgyakhoz kapcsolódó pozitív vagy negatív viszonyulást, beállítódást jelent.

Állami bevásárlások (kormányzati) piaca: A piac résztvevői (hivatalok, költségvetési szervezetek, intézmények) termékek, szolgáltatások széles körét vásárolják a közösségi célok kielégítésére.  

Ár: A termékek (szolgáltatások) pénzben kifejezett értéke, az a pénzmennyiség, amennyiért az adott árú megvehető, vagy eladható.

Árcsökkentés kezdeményezése:

• készlet felhalmozódás (kapacitás kihasználás nem megfelelő);
• árérzékeny piacon alacsony árakkal szeretné uralni a piacot.

Veszélye:

• fogyasztó: rossz a termék minősége;
• cégnek fizetési nehézségei vannak;
• nem biztosított tartós piaci részesedést;
• erősebb versenytárs még jobban csökkenti az árat > vékonypénzűség.  

Árdifferenciálás: Során a vállalatok a vásárlók, vagy a termékek közötti különbségekhez igazodva módosítják az áraikat. 

Áremelés kezdeményezése költség infláció: Antticipációs árképzés (a cég választhat, hogy milyen értékben növelik az inflációt: gyorsabban vagy lassabban);

• túlkereslet: kapacitással nem bírja;
• áremelés nélküli áremelés = burkolt áremelés (pl.: javak és szolgáltatások szétdarabolása: ingyen házhoz szállítás megszüntetése);
• csökkentik az engedményeket;
• termék egység súlyának csökkentése
• az anyagokat, alkatrészeket olcsóbban értékesítik (a beépítetteket).

Vevők reakciói az árváltozásokra:

Csökken: a fogyasztók úgy gondolják, hogy a cég gondban van;

• rossz a minőség;
• új termék van kilátásba.

Nő:

• a hétköznapi termékek nem reagál;
• jövedelmükhöz képest a termék ktg-e, ára miként alakul (minőséghez kötik vagy a termék keresett-e).  

Árérzékenység: Megmutatja, hogy az árnak milyen szerepe van a vásárlási döntés meghozatalában. 

Árfelhajtás: A monopolhelyzetben lévő vállalatok önkényesen is emelhetnek árat, abban az esetben, ha a kereslet meghaladja a kínálatot. 

Árimázs: Azt jelenti, hogy az adott kereskedelmi cég üzleteit, áruházait a vevők mennyire tartják az árak szempontjából kedvező bevásárló helynek.  

Árrés-szint: A haszonkulcsot az árbevételre vetítik. Az Árrés-színt kalkulációnál az értékesítés árbevétele a vetítési alap.

Képlete: Árrés-szint = Árrés / Nettó eladási ár * 100 

Árrés szorzó:

• A termelés költségeire vetítik a haszonkulcsot.

Képlete: Árrés-szorzó = (Árrés / Termelési költségek) * 100

• A haszonkulcsot a beszerzési értékre vetítik.

Képlete: Árrés szorzó = (Árrés / Nettó beszerzési ár) * 100  

Árrugalmassági együttható : Kifejezi, hogy 1% árváltozásra hány % forgalomváltozás jut. Képletben: E = forgalomváltozás %-ban / ár változása %-ban

E = ( ∆x / x) 6 (∆p / p)

│E│ = 0 – rugalmatlan a kereslet

│E│ > 1 – rugalmas a kereslet

│E│ < 1 – enyhén rugalmas kereslet 

Árstratégia: Során a vállalat kiválasztja az árképzés módját, hosszú távra jelöli ki a vállalat ármagatartását. 

Ártaktika: Magában foglalja a konkrét, mindennapi árdöntéseket, feladata a végső ár megállapítása.

ugrás az oldal tetejére 

BCG mátrix: Az üzletági egységeket két paraméter – a piaci növekedés üteme és a relatív piaci részesedés – alapján értékeli.+

Az egy termékek, termékcsoportok piaco helyzetének elemzését, a vállalati termékstratégia meghatározását segíti elő a termékportfolió-mátrix.

PIMS-program – pozitív összefüggést találtak a piacrészesedés és a tőkejövedelem között.

A mátrixban általában üzleti egységek szerepelnek, amelyek egybeesnek egyes termék­csoportokkal, de lehetnek egyes termékek is.

Követelményei:

• független legyen a többi termékcsoporttól
• önálló és elhatárolható piaccal és versenytársakkal rendelkezzen
• irányítási és elszámolási szempontból elkülönüljön a többi egységtől

Egy vállalat több üzleti egységgel is rendelkezhet, és azokat hasonlítja össze a portfólió-elemzés során. 

Belső és interaktív marketing: Szolgáltató vállalatoknál az alkalmazottak felé irányuló, illetve a szolgáltatást igénybevevő, és a szolgáltatásnyújtással kapcsolatba kerülő alkalmazott kapcsolatának javítására irányuló marketing. 

Benchmarking: Sikeres vállalatok elemzése alapján azokat „mércének” tekintve kialakított vállalati stratégia, illetve gyakorlat. 

Beszerzési Központ: Buying center, olyan egyének és szervezetek összessége, akik a beszerzési döntésekben valamilyen módon érintettek, vagy arra hatással vannak. Informális csoport. A különböző döntésekben különböző emberek vesznek részt. 

Beszerzők: A vásárló központ azon tagjai, akik formálisan is kompetensek a szállítók kiválasztásában ill. a vásárlási szerződések megkötésében.

Briefing: A felhasználó vállalat és a reklámügynökség kapcsolata igen fontos, s általában az ügyfélmenedzseren (account manager) keresztül bonyolódik. E munkakapcsolatban az ügyfél szava a döntő, neki kell jóváhagynia a fontosabb akciókat, a copyt, a layoutot, a kivitelezést. E folyamatnak fontos eleme a briefing.

A briefing a felhasználótól indul, aki megfogalmazza az ügynökség felé a piaci célokat, helyzetet, az elérendő célt, az elérendő határt. Az ügynökség válaszul ún. kreatív briefinget készít, amely az ügynökség változatát, a megvalósítás stratégiáját mutatja be. Ezt az ügyfél­nek jóvá kell hagynia. 

Bruttó jövedelem: A hivatalos (névleges) fizetés, bér, vagy egyéb jövedelem. 

B2B piac: (üzleti, ipari, szervezeti piac). Mindazon piacok, ahol a vevő nem egyén, vagy háztartás, hanem szervezet és a termék vagy szolgáltatás nem került végső fogyasztásra.

ugrás az oldal tetejére 

Cash and carry (C+C, fizesd és vidd): A nagykereskedő a hagyományosnál kevesebb feladatot teljesít, így nem vállal szállítást, hitelnyújtást.  

Centripetális – centrifugális marketing: A marketing-mix elemek harmonizált és egy irányba húzó, illetve ellentmondó, széthúzó hatása. 

Célcsoport marketing: A terméket, vagy azok egyes változatait meghatározott „csoportoknak” eladni. 

Célpiaci marketing:

• A vállalat részekre osztja a piacot, kiválaszt egy vagy néhány piacrészt a számára legmegfelelőbbek közül, majd ennek igényeihez igazítja termékeit és marketingstratégiáját.
• A piac feltárt, jellemzett és kiválasztott szegmenseinek megfelelő terméket kifejlesztő, illetve azt kínáló, és e szegmensre irányuló marketing mixet alkalmazó vállalkozói magatartás.  

Clusteranalízis: A sokaságból, mint sokféle tulajdonság hordozójából indul ki, és ennek alapján tipizál, alaptípust keres és emel ki, és ennek alapján képez meghatározott, viszonylag homogén szegmenseket, amelyek viszont csoportonként jelentősen eltérnek egymástól.

Copy: Az írott sajtó reklám készítésének első fázisa. (copy, layout, film) Maga a szöveges tartalom.

CPT, CPM: A célcsoport egy elérésének mennyi a költsége. Általában 1.000 eléréssel / fővel számolnak.

CPT = költség / célcsoport létszáma

A tervezett költség hatékonyságának leírását lehetővé tevő mutató.

CPM = hirdetés elhelyezésének költsége / (hirdetéssel várhatóan elért szem. száma / 1000)

Bármilyen reklámhordozó hatékonyságának számítására alkalmas mutatók. 

Családi életciklus: Az életkorral összefüggő fogalom, elsősorban a családi állapotban bekövetkező változásokkal kapcsolatos fogyasztási szerkezet változását modellezi. 

Csapdába esett márkák: Kevésbé ismert márkák, amelyek a globalizáció következtében piacukat veszthetik 

Csomagolás: Magában foglalja azokat a tevékenységeket, amelyek a design vagy burkolóanyag készítést jelenti a termék számára.

Demigrosz út: Esetén a nagykereskedő kettős feladatot lát el: félig nagykereskedőként félig kiskereskedőként viselkedik. 

Demográfiai szegmentáció: Során a piacot népességi jellemzők alapján osztjuk részekre. 

Differenciálatlan (tömeg) marketing: Alkalmazása során a vállalat ugyanazt a terméket ugyanolyan marketing eszközökkel kínálja valamennyi potenciális vevőjének. 

Differenciálás: Jól menő termékek esetén választék növelése. 

Differenciáló stratégia: Alapja, hogy a vállalat nem a költségek leszorításában és a tömegtermelésben szerez versenyelőnyt, hanem az egyediségben, melynek révén élesen elkülönül a versenytársaitól. 

Differenciált marketing: A vállalat a piac több kiválasztott szegmentumát kiszolgálja úgy, hogy az egyes szegmentumoknál eltérő marketing-mixet alkalmaz. 

Dijon-i elv: Az EU egyik elve kimondja, hogy: az egyik tagországban az adott ország rendelkezései szerint forgalomba hozott árut valamennyi más tagországban sem lehet korlátozni, még akkor sem, ha az azonos hazai termék előállítására szigorúbb szabályok vonatkoznak. 

Diszkrecionális jövedelem: Az elkölthető jövedelemből az alapszükségletet kielégítő termékek (pl. élelmiszer, ruha) megvásárlása után fennmaradó szabadon elkölthető jövedelem. 

Disztribúció: Az a teljes folyamat, amely során a termékek eljutnak a termelőtől a végső fogyasztóhoz.  

Diverzifikációs stratégia : Ekkor a vállalat új piacon jelenik meg új termékkel. Ez a legtöbb változást jelentő, és ezáltal a legnagyobb kockázatot magában hordozó stratégia.  

Diverzifikált üzletági növekedés: Akkor célszerű, ha a meglévő üzletágak mellett, ahhoz nem kapcsolódó üzletágak a vállalat számára vonzóvá vállnak, kedvező lehetőségeket mutatnak. 

Döntéshozók: A vásárló központ azon tagjai, akik hatalmi pozíciójuk alapján a végső döntést meghozzák. (Nagyobb értékű vásárlásoknál általában a szervezet legfelsőbb szintű vezetői.)

ugrás az oldal tetejére

Egyéb felszerelések : Pl. a szerszámok, melyek a munkafolyamatot, mint segédeszközök szolgálják.  

Eladásösztönzés: Sales Promotion olyan rövid távú, közvetlen promóciós eszköz, mely valamilyen külön érték kínál a vevőnek, így képes indító lökést adni a vásárláshoz. 

Elkölthető jövedelem: A nettó jövedelemből a fix kötelezettségek (pl. lakbér, biztosítás stb.) kifizetése után megmaradó jövedelem. 

Elvárt termék: Az elvárt termék az a termék, amely alkalmas az adott probléma megoldására. Azon tulajdonságok összessége, melyet a fogyasztó általában elvár a terméktől vagy szolgáltatástól. 

Emocionális üzenet: Érzelemre ható felhívás, a fogyasztót érzelmi hangulati elemek segítségével befolyásolja. 

EPRG séma: Közelítésmódok a nemzetközi marketingben

• Etnocentrikus: otthon jól el lehet adni, akkor máshol is
• Policentrikus: nem uniformalizáló, hanem tökéletesen adaptáló, hatásos, de nem hatékony.
• Régiócentrikus: hatékonyabb: csoportokat képzek az országokból, csoporton belül nem teszek különbséget – nehéz kijelölni a határokat.
• Geocentrikus: hasonló az etnocentrikushoz, de megkeresi, hogy mi a jó, figyelembe veszi a kulturális különbségeket

A séma hibája, hogy elsősorban a termékre koncentrál, nem a vállalat filozófiájára 

Eredeti piac: Az a piac, ahol a termelőeszköz előállító szervezet közvetlenül megjelenik termékeivel  

Etnocentrikus stratégia: Belföldi piacon alkalmazott stratégiát változatlan formában érvényesíti a külföldi piacon, a sikertelenség fő oka a külföldi piac mássága lehet. 

Euromarketing: Az Európai Unióban folytatott marketing, illetve annak specifikumai. 

Exkluzív elosztás : Csak korlátozott számú kereskedő kap jogot a termék értékesítésére, szélsőséges esetben csak 1 kereskedő.  

Exkluzív értékesítés: A szelektív értékesítés egy szélső esete. Ebben az estben a vállalat termékeinek értékesítésével csak egy, vagy igen korlátozott számú viszonteladó foglalkozik. 

Énkép: Az egyén önmagáról alkotott komplex képe, véleménye. A termék és márkavásárlásnál fontos, ahol agyártónak a tényleges vagy az ideális énképhez kell igazodnia.  

Értékelemzés: Összevetik a termék által nyújtott funkciókat és az ezek létrehozására fordított költségeket, és úgy igyekeznek a termék paraméterein módosítani, hogy megközelítsék a V (érték) = F (funkció) / C (költség) hányados optimumát.  

Értékesítés-elősegítés: Az elsősorban kommunikációra koncentráló vevőmeggyőzési módszerek összessége. 

Értékesítés ösztönzés: Azon eszközök, módszerek összessége, amelynek fő célja a forgalom növelése.

Eszközei: áruminták, kuponok, nyereményjátékok, sorsolások, készpénz visszatérítés, kombinált csomag, díjak, árupróbák. 

Értékesítési csatorna: Abban a folyamatban résztvevő szervezetek és általuk ellátott feladatokat jelent, melynek során a termék (szolgáltatás) eljut a termelőtől a végső fogyasztóig (felhasználóig). 

Értékesítési politika : Azon döntések összessége, amelyek a termékeknek a fogyasztókhoz történő eljuttatását biztosítja és meghatározza annak útjait és módszereit.  

Értékesítési rendszer: Azok az egymással szoros kapcsolatban lévő szervezetek, amelyek részt vesznek abban a folyamatban, amely a terméket, szolgáltatást elérhetővé teszi a felhasználó vagy fogyasztó számára.

Értékesítési rendszer funkciói:

• üzletkötéshez kapcsolódó: eladási, vásárlási folyamatok;
• logisztikához kapcsolódó: készletgazdálkodás módszere, szállítási mód kiválasztása raktározása, anyagmozgatás, átvétel;
• áruforgalmat elősegítő: beszerzés, kutatni a vevői magatartást, reklamációk kezelése, pénzügyi folyamatok figyelemmel kísérése, adminisztrációs tevékenységek.  

Értékesítési út hossza: Azt jelenti, hogy az értékesítés során hány szinten keresztül jut el a termék a termelőtől a fogyasztóig. 

Értékesítési út megtervezéseinek lépései:

• Döntenek a szintek számáról (hány közvetítő ékelődjön be).
• Elosztás formája: egy-egy adott szinten hány forgalmazó található>
• intenzív elosztási mód (a terméket minden olyan üzletekben árusítják, ahol vevőre találhat, cél:a fogyasztó mindenhol elérje, mindennapos fogyasztási cikkek);
• relatív eloszlási mód: a fogyasztó nagyobb választékból és alaposabb informálódás után vásárol (autószalon).
• Közvetítő kereskedő meghatározása: csak NK vagy csak KK vagy mindkettő, vagy saját maga árusítja. Egyidejűleg használt értékei számának meghat.: -egy utas (egy értékesítési szinten);-több utas (egyidejűleg több szintről is kiszolgál).
• Közvetítők kiválasztása ill. szerződések megkötése: értékesítésben tulajdonos, pénz, információ áramlik.  

Értékesítési út szélessége: Azt jelenti, hogy egy-egy szinten hány közvetítőt kapcsolunk be az értékesítési folyamatba. 

Értékesítést támogató funkciók: Értékesítést elősegítő feladatok közé a Pénzügyi folyamatok, az Információáramlás és az Eladás utáni szolgáltatások tartoznak. 

Érzékelt érték (újdonság): A termék újdonságérzetének a fogyasztó általi szubjektív megítélése. 

Észlelés: Az a folyamat, amelynek során a fogyasztó az ingereket szelektálja, összefüggő, jelentéssé bíró képpé rendezi.

ugrás az oldal tetejére

Faktoranalízis: Során feltárják az egymással leginkább korreláló változókat. Nem a csoportok számát, hanem a változók számát csökkentik, és azokat a változókat hagyják meg, amelyek egyidejűleg egymás mellett sok egyednél előfordulnak. 

Fedezeti pont: Az az értékesítési darabszám, amelynél az árbevétel már fedezi a fix költségeket is, ezért szokták nyereségküszöbnek is nevezni. 

Fedőmárka: A fedőmárka egy vállalati márkanév és egy termékmárka kombinációja. A fedőmárka általában rendelkezik a vállalati és termékmárka előnyeivel és hátrányaival egyaránt. Többnyire magasabb értékű termékek esetében lehet gazdaságos ez a megoldás, a magas felmerülő költségek miatt. (Toyota-Yaris) 

Felhasználói (termelői) piac: Vevőit jellemzően (gazdálkodó) szervezetek alkotják, melyek azért vásárolnak árukat és szolgáltatásokat, hogy ezáltal további termékeket és szolgáltatásokat állítsanak elő.  

Felhasználók : A vásárló központ azon tagjai, akik a későbbiek során megvásárolt termékkel dolgozni fognak. Kulcsfigurák, mert korábbi tapasztalataikat kamatoztatni tudják a döntésnél.  

Feltáró, leíró, oknyomozó kutatás: A marketingkutatások csoportosítása a kutatás célja alapján.

Fishbein-féle attitűd mérőszám: A fogyasztóknak a termék iránti pozitív-negatív reakcióik vizsgálatánál figyelembe kell ven­ni, hogy a fogyasztók azokat a tulajdonságokra bontják, s az egyes tulajdonságokat egyenként értékelik.

Attitűd mérőszám = márka tulajdonsága * fontosság

Attitűd: olyan tanult készenléti állapot, amely megmutatja, hogy melyik motivációs csoport fontosabb a fogyasztó számára. Egy tárggyal, személlyel, jelenséggel szembeni pozitív vagy negatív reakcióban testesül meg.
Attitűdök elemei:

• kognitív – ismerethez kötött
• affektív – érzelmekhez kötött
• konatív – cselekvéshez kötött

A modell lényege: a fogyasztó minden egyes tulajdonságról el tudja mondani a véleményét, hogy az adott márka mennyire képes azt kielégíteni, illetve, hogy az adott tulajdonság mennyire fontos számára.
A különböző tulajdonságok nem egyforma mértékben vannak jelen a termékekben. A szocio-kulturális tényezők sokszor fontosabbak, mint a minőség. 

Fizikai-anyagi szolgáltatások : Olyan szolgáltatások, amelyek a termelő tevékenység végzéséhez szükségesek, és különféle fizikai objektumok működtetéséhez elengedhetetlenek (pl. telefax, telefon, áramszolgáltatás)  

Fogyasztói piac : Végső felhasználói piac, ahol egyének és háztartások jelennek meg vevőként, és a vásárlások a személyes szükségletek kielégítését szolgálják.  

Fogyasztók: Azon egyéneket és háztartásokat foglalja magában, akik saját fogyasztásra, saját szükségleteik kielégítésére, illetve felhasználásra vásárolnak termékeket és szolgáltatásokat. 

Forgatókönyv: A jövőben várható események logikus és valószínűsíthető sorrendjének felállítása. 

Formatervezés (Design): A dizájnnalkotó tevékenység célja, a tárgyak alaki tulajdonságainak meghatározása, mind a külsejére vonatkozó szempontok, mind a belső szerkezeti és funkcionális jellegzetességek figyelembevételével. 

Formális csoport: A referenciacsoportok közül azok a csoportok, amelyekkel a kapcsolat többnyire nem folyamatos, másodlagos (pl. vallási, munkahelyi, szakmai csoportok).  

Forráserő – forráshihetőség: Az üzenet küldőjének ismertsége, hírneve, presztízse, illetve hozzáértésének és megbízhatóságának az üzenetfogadó általi megítélése. 

Franchise: Olyan tevékenység, melynek során az egyik fél (a rendszergazda, vagy átadó) kiépíti hálózatát, a másik fél (az átvevő) pedig adott helyen és időszakban bekapcsolódik a rendszerbe szigorúan előírt jogokkal és kötelezettségekkel, ellenszolgáltatás fejében. Komplex rendszer „használati” jogainak eladása márkanév használattal és teljes körű betanítással együtt

Full-service marketing ügynökség: A marketing ügynökség célja szolgáltatások nyújtása. A full-service marketing ügynökség minden tevékenységet elvégez, nem specializált.

• kutatás
• marketing tevékenység
• stratégia kialakítása
• kommunikációtervezés
• akciók kivitelezése
• közzététel (médiatervezés)
• reklámhatás-kutatás

(Például: Gallup Intézet , Medián , GFK , Sonda Ipsos)

ugrás az oldal tetejére

Gazdasági kommunikációs rendszer (GKR): Gazdasági szervezetek egymás közötti, fogyasztóval kommunikál, állam. 

Gazdaságos minőség : Az árral megszabott feltételek mellett kialakuló minőséggel szembeni elvárások (vagyis: gazdaságos a minőség, ha a termék az adott probléma megoldását úgy biztosítja, hogy az eladási ár és az élettartam során felmerülő összes költségek együttese a legkisebb).

GE-mátrix – McKinsey: A stratégia minősítésére használják. A BCG vizsgálati tényezőit továbbiakkal egészíti ki. Két fő szempont: a környezeti lehetőségek és a versenyhelyzet.

A vállalat termékeinek csoportokba sorolása a vállalat üzleti erősségei és az üzletág vonzereje alapján.

§§§§ kihasználni a helyzetet – terjeszkedés

/////// kitartani – megtartás

@@ beruházni – visszavonulásKörnyezeti lehetőségek jellemzése:

• a piac mérete és növekedésének üteme
• az iparági nyereséghányad és várható hozzáférés alakulása
• a verseny erőssége
• szezonalítás és ciklikusság
• technológiai és tőkekövetelmények
• társadalmi és környezetvédelmi megszorítások
• a piacra lépés és a kilépés korlátai

Versenyhelyzet jellemzése:

• a versenytársakhoz viszonyított piaci részesedés
• a meghatározó versenytényezőkhöz való hozzáférés
• nyereséghányad a versenytársakhoz képest
• a kiegészítő szolgáltatások mértéke
• piaci és technológiai ismeretek

A portfólió-elemzés előnye: figyelembe tud venni több piaci tényezőt, a termékélet-görbén elfoglalt helyzetet is

A portfólió-elemzés hátránya: a versenytársak helyzetét, reakcióit nem tudjuk mérni.

Elemzés menete:

A jellemzők mértékéhez és a vállalat szempontjából való fontossághoz számértékeket rende­lünk, majd súlyozott számtani átlagokat számolunk, amelyek a környezeti tényezők esetében azok jóságát, a versenytársak esetében azok erősségét mutatják. 

Generitikus termék: A generitikus termék azt az alaptulajdonságot képviseli, amely nélkül a termék az adott probléma megoldására, az igény kielégítésre alkalmatlan. 

Geocentrikus termék: Valamennyi külpiacra egységes stratégiát épít ki, ami eltér(het) a belföldi piacon alkalmazottról. 

Geográfiai szegmentáció: Során a piacot a különböző földrajzi egységek szerint osztjuk fel, és a földrajzi eltérésekből adódó sajátos következményeket vesszük figyelembe. 

Globalizáció-lokalizáció: Termékben, eladási technikákban, üzenetben a világon egységes megoldásokra, vagy inkább az alkalmazkodásra, a helyi sajátosságokra koncentrálni.

ugrás az oldal tetejére

Helyszíni piackutatás: A potenciális vevőkről (illetve vevőktől) primer információk gyűjtése meghatározott technikákkal. 

7O modell: A vásárlás kérdései:

Kik képezik a piacot? Occupants Vevők

Mit vásárolnak? Objects Termékek

Miért vásárolnak? Objectives Célok

Ki vesz részt a vásárlásban? Organizations Szervezetek

Hogyan vásárolnak? Operations Műveletek

Mikor vásárolnak? Occasions Alkalmak

Hol vásárolnak? Outlets Boltok 

7P modell: Szolgáltatások területén bővítik a 4P-t 7P-re

P5 People – emberi tényező

P6 Physical evidence – tárgyi elemek

P7 Process – folyamat 

HIPI-elv: A szolgáltatás különleges áru

• H eterogenity - Heterogenitás: a szolgáltató teljesítménye és a fogyasztó által tapasztalt szolgáltatás természeténél fogva időben és térben változó.
• I ntangibility - Nem fizikai természet, vagy megfoghatatlanság: nem vizsgálható érzékszervi úton.
• P erishability – Nem tárolható: elvész, ha nem ott, és akkor használják
• I nseparability – Elválaszthatatlanság: szolgáltatás nyújtása és felhasználása időben és térben elválaszthatatlan  

Homofília: Az üzenetküldő és az üzenetfogadó hasonlósága elsősorban a fogadó megítélése alapján.

ugrás az oldal tetejére

Igény: a szükségletek kielégítésére irányuló vágy, amely a társadalmi –gazdasági környezet hatására állandóan megújul. 

Igényelemzés – üzleti elemzés: Annak vizsgálata, hogy az adott új terméknek valóban lesz-e vevőköre, illetve ez a vevőkör elérhető-e és megéri-e. 

Imázs-vonal: A termék tulajdonságainak és azok fontosságának értékelése, illetve az eredmény grafikus technikával való megjelenítése. 

Impulzusvásárlás: A vevő nem tervezi a vásárlást, csupán valamilyen hirtelen külső hatás következtében dönt a vételről. 

Informatív promóció: A termékjellemzők és termékhasználat előnyeit bemutató, erre koncentráló promóció. 

Információközvetítők: A vásárló központ azon tagjai, akik a vásárló központon belüli információ-áramlást biztosítják. Feladatuk pl.: a döntés-előkészítés, hatásuk a tényleges döntésekre indirekt.  

Informális csoport: Elsődleges referenciacsoportok, akikkel a kapcsolat folyamatos (pl. család, barátok). Ingadozó kereslet: Az ipari piacokon a kereslet, ingadozó, csekély fogyasztói keresletváltozás is jelentős ipari keresletet indukálhat, ez a jelenség akcelerációs (gyorsulási) hatásként ismert.

Integráció: A vállalati növekedési stratégia (diverzifikáció) része.

• horizontális: egy másik, ugyanolyan / hasonló gazdasági tevékenységet végző céget vesz meg a vállalat
• vertikális: előre és hátra történő terjeszkedés (pl.: beszállító – cég – értékesítés)

Integráns üzletági növekedés: A menedzsment feladata a meglévő üzletágakhoz kapcsolódó üzletágak kiépítése 

Intenzív elosztás : Lehetőleg minden viszonteladót bekapcsolunk a forgalmazásba, aki vállalkozik és képes a termék értékesítésére.  

Intenzív – exkluzív – szelektív elosztás: Az elosztás megtervezésének három alapesete a csatorna tagjainak a száma, típusai és jogosultságaik szerinti célszerű válogatás alapján. 

Intenzív értékesítés: Esetében a termelő minden lehetséges közvetítőt alkalmaz, aki vállalkozik az árú értékesítésére. 

Intenzív üzletági növekedés: A menedzsmentnek meg kell vizsgálnia, vannak-e lehetőségek a meglévő üzletágak teljesítményének javítására. 

Interdependencia: Kölcsönös sokoldalú függőség.

Involvement: Bevonódás – az érdekeltség, érintettség a termék megvásárlásában.

• alacsony (low): a vásárlás során nincs kockázat, a rossz választás nem presztízscsökkentő – pl.: zsemle, tej stb.
• magas (high): drágább, bonyolultabb termékek esetén, a rossz választás presztízs­csökkentő – pl.: autó

Irányított VMR: A rendszer legerősebb tagja hatalmi pozíciója alapján irányítja az értékesítési csatorna többi résztvevőjének piaci magatartását.  

Íróasztal piackutatás: Mások által már összegyűjtött adatok gyűjtése és adott célra való rendezése.

ugrás az oldal tetejére

Just in time (JIT): Beszerzés a készletek minimalizálására törekszik, oly módon szervezi meg a beszállítói rendszert, amely mindig csak annyi anyagot és alkatrészt biztosít, amennyire szükség van a termelés folyamatos biztosításához.

ugrás az oldal tetejére

Kereskedőtípusok: A közvetítő kereskedők csoportosítása aszerint, hogy kinek a nevében, kinek a számlájára dolgoznak, illetve tulajdonukba került-e az áru. 

Kereslet: Egy termék iránti igény, mely mögött vásárlási szándék áll.  

Kereslet árrugalmassága: Azt mutatja meg, hogy a termék árának 1%-os árváltozása hány százalékkal módosítja a termék keresletét. 

Keresleti-termelési csoport: A termékek csoportosítása a felhasználási kör és mód, illetve a gyártás, a technológia alapján. 

Keresletorientált árképzés: A vállalat a kereslet alakulásától teszi függővé az ár kialakítását. 

Keresztár-rugalmasság: Azt mutatja meg, hogy az „A” termék árának 1%-os változása milyen mértékben módosítja „B” termék iránti keresletet.

Általában helyettesítő termékek esetén vizsgálják.

E T = (∆x B / x B) / (∆p A / p A) 

Kibocsátó – befogadó: A kommunikáció során az üzenet elküldője, illetve az üzenet fogadója. 

Kihívó áremelés: Ha a vállalat termékéről azt kívánja sugallni, hogy javul a minősége, áremelést hajt végre. A kihívó áremelés csak alacsony ár rugalmasságú termékek esetében alkalmazható, valamint, ha az ár és a minőség a fogyasztók értékítéletében szorosan összekapcsolódnak. 

Kísérlet: A célcsoportba tartozó fogyasztókat meghatározott keretek között befolyásoljuk, és a változásokat regisztráljuk. Formái: résztvevő, nem résztvevő megfigyelés. 

Kiskereskedés: Mindazon tevékenységeket foglalja magába, amelyek az áru vagy szolgáltatás közvetlen eljutását jelenti a végső felhasználó vagy fogyasztó felé.

Típusai:

• bolti (szaküzlet, áruház);
• bolt nélküli (famili frost);
• kiskereskedelmi szervezetek (plus, spar).  

Kiskereskedők: Személyes, (nem üzleti) célú felhasználásra értékesítenek árúkat a, végső fogyasztónak. 

Kiterjesztett termék: Az elvárt termékhez képest a fogyasztó számára nyújtott további előnyök, termékjellemzők összessége, amelyek a fogyasztó számára lehetőséget adnak a differenciálásra, a versenytermékektől való megkülönböztetésre. 

Klasszikus értékesítési út: Esetén a termelőtől a nagykereskedő megvásárolja az árút, ellátva a nagykereskedelmi feladatokat továbbértékesíti azt a kiskereskedőnek, akitől a végső fogyasztó megveheti a terméket. 

Klaszteranalízis: Segítségével lehetővé válik a homogén sajátosságokkal rendelkező csoportok kiválasztása. 

Kódolás – dekódolás: Az üzenet kibocsátó általi megfogalmazása, illetve annak az üzenet fogadója általi értelmezése. 

Kommunikáció szintjei:

• Intraperszonális: személyen belüli kommunikáció. Fizikai állapot: korgó gyomor, láz. Lelki folyamatok.
• Interperszonális: személyek közötti kommunikáció.2-4 ember.
• Csoport kommunikáció: a csoport valamilyen szempontból egy homogén közeg. Résztvevők száma több mint 5 fő. Nem minden esetben kétirányú. Pl.: kiselőadás.
• Tömegkommunikáció: a befogadók nagy létszámúak, nagy a szórásuk időben és térben, nagy lehet a távolság, nagy a fáziskésés, és ha van a visszacsatolás. 

Kommunikáció típusai:

• Verbális: szóban, személyesen, telefonon, E-mail.
• Nem verbális: testbeszéd.
• Egyirányú: nem szemtől szembe, nincs azonnali reagálás. (Pl.: sajtó, TV reklám)
• Kettő vagy több irányú: van azonnali reagálás.  

Kommunikációs költségvetés megállapítása:

• lehetőségek alapján,
• versenytársak szerint,
• árbevétel %-a,
• cél és feladat módszerrel.  

Kommunikációs mix: A marketing kommunikáció alapvetően öt területet foglal magában, azaz a kommunikációs mix (promóciós mix) tartalma a:

• Reklám,
• PR tevékenység,
• Értékesítés ösztönzés,
• Személyes eladás,
• Direkt marketing.  

Kommunikációs politika: A személyes vagy személytelen kontaktusokat értjük. Marketing szempontból ez a potenciális vásárlók döntő vásárlói támogatása. 

Koncentráló stratégia: A vállalatok a piac egy kis részének meghódítására törekednek, egy-egy piaci szegmentum igényeinek kielégítésével. 

Koncentrált marketing: A vállalat a piac egy – általában nagyobb - szegmentumának igényeire összpontosít. 

Kondíciópolitika: Az üzleti kondíciókkal (fizetési mód, szállítási határidő stb.) történő vevőbefolyásolás. 

Kongruencia (megegyezés, megfelelés) helyzet: Olyan dolgot reklámoznak, amit én nem szeretek, de ennek ellenére is hat rám a reklám. Romboló hatású lehet a reklámozó személyére vonatkozóan is. 

Konkurrencia-míophia: A látens konkurensekre való oda nem figyelés. 

Konkurenciaorientált árképzés: A vállalat árainak kialakításakor a versenytársak árait veszi alapul. 

Korrelációszámítás: Annak a megközelítően pontos meghatározására szolgál, hogy két- vagy több, egymáshoz feltételezhetően kapcsolódó jelenség között van-e, és milyen mértékű az összefüggés.  

Költségorientált árképzés: Esetén a költségek kapnak kiemelt szerepet az áralakításkor

Közbeszerzés : A beszerzés eljárása szigorúan szabályozva van. (Kormányzati szervezetek, költségvetési és közpénzből gazdálkodó intézmények)  

Közbeszerzési törvény: Célja a közpénzek felhasználása átláthatóságának és nyilvános ellenőrizhetőségének biztosítása, a verseny tisztaságának biztosítása. 

Közös márka: Két vagy több tulajdonú vállalati márkanév közös alkalmazása. Például a hitelkártyák piacának jellegzetes márkatípusa a közös márka. Ahol a különböző fizetési központokhoz – Masterkard, Visa -, kapcsolódnak a különböző kibocsátó bankok: OTP, BB,  

Közti piac: Lényegében a további felhasználók, és további értékesítők piacát foglalja magában  

Közvetlen út: Egylépcsős értékesítésnek is nevezzük, mert a disztribúciós folyamatból mind a nagykereskedő, mind a kiskereskedő kimarad, az árút a termelő a fogyasztónak adja el. 

Kulturális imperatívuszok (parancsoló szükségszerűség), exkluzívok és adiaphora: Más kultúrák normáinak és szokásainak átvételi fokozatai a kötelező-tilos skálán. 

Kulturális kölcsönzés: Más kultúrák elemeinek és megoldásainak átvétele, majd sajáttá tétele. 

Kulturális rasszizmus és ellenérzés: Az elméleti alapú, illetve tapasztalaton alapuló stabil illetve megváltoztatható negatív attitűd egy adott kultúrával, illetve annak képviselőivel szemben. 

Kvalitatív módszer: Kvalitatív (minőségi) vizsgálat igyekszik minél mélyebben feltárni a fogyasztók nézeteit, érzelmeit, a jelenségek mögötti ok-okozati összefüggéseket, a különböző viselkedésformákat, magatartásbeli sajátosságok mozgató rugóit. 

Kvantitatív módszer: Kvantitatív (mennyiségi) vizsgálat adott jelenség körében, reprezentatív minta alapján végzett kutatás, adatgyűjtés, melynek eredményei az egész megfigyelt sokaságra általánosíthatók.

Kvantitatív piackutatás: Különböző statisztikai technikák alkalmazásával meghatározott mennyiségileg mért eredmé­nyeket nyújt, amelyek valószínűségi mintavétel segítségével gyakran kivetíthetők a megfelelő fogyasztók teljességére.

Módszerei:

• esettanulmány
• leíró kutatás
• magyarázó kutatás
• előrejelző vagy szimulációs kutatás
• kísérleti kutatás